PÜNKÖSD VAN.
Két napos ünnep, mint a jelentősebb (karácsony, húsvét, pünkösd) egyházi ünnepek.
De mit is jelent ez az ünnep?
Sok népszokás is fűződik hozzá, talán ehhez a legtöbb.
A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradásának emlékét ünnepli meg. A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás. A Szentlélek (görögül pneuma, latinul Spiritus Sanctus) ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára.
Limbourg fivérek: A Szentlélek kiáradása – Les Tres Riches Heures kodex (15. sz.)
PÜNKÖSDI SZOKÁSOK
Pünkösdi rózsa:
Pünkösdi rózsát szoktak a mosdóvízbe szórni, hogy egészségesek legyenek. A legények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak.
Fehér galamb: a templomban sok helyen a Szentlélek jelképeként fehér galambokat engedtek szabadon.
Zöld ág: nyírfaágat, gyümölcságat, bodzát tettek pünkösdkor a házakra, az istállókra, hogy távol tartsák tőlük az ártó, gonosz szellemeket.
Tavaszköszöntés
Már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítés-lécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdi rózsát, jázmint) azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám. Néhol a lányos házakra tettek ki zöld ágakat.
Pünkösdi királynéjárás
Eredetileg 4 nagyobb lány (később több) körbevisz a faluban egy ötödiket. Ő a legkisebb, a legszebb. Énekelnek, és jókívánságokat ismételgetnek. Megálltak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítettek ki, vagy letakarták őt fátyollal. Énekeltek, közben körbejárták a királynét, a végén pedig felemelték, s termékenységvarázsló mondókákat mondtak. Az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak. A Dunántúlon jellemző termékenységvarázslással összekötött szokás később adománygyűjtéssel párosult.
Pünkösdölés
Ekkor pünkösdi király és királyné párost a kíséretével jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel. Ez a szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. A gyerekek, vagy fiatalok csapata énekelve, táncolva végigjárta a falut, s adományt gyűjtött.
Törökbasázás, borzakirály, rabjárás
Nyugat-Magyarország egyes vidékein voltak jellemzőek pünkösdkor. Egy kisfiút szalmával kitömött nadrágba öltöztettek társai, török basát utánozva. Házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. Pénzt és tojást kaptak cserébe.
A pünkösdi rabjárók szintén fiúk, akik a lábuknál összeláncolva mennek a lányokhoz körbe a faluban, azzal a kéréssel, hogy „Segéljék ezeket a szegény katonarabokat.” Persze, ők is ajándékokkal térnek haza.
A borzajárás során körbekísérnek a falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny van. Házról házra járnak.
Csíksomlyói búcsú
Zarándokok tömege a csíksomlyói búcsú helyszínén
Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található. A csíksomlyói búcsú hagyománya a 15. századból maradt fenn az első írásos emlék, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról. A katolikus hívek pünkösdszombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát.
………………………….
Kodály Zoltán nemcsak a népdalokat gyűjtötte, hanem a népszokásokat is feljegyezte, s kórusműveiben megörökítette őket az utókor számaára, íme egy szép példája:
http://www.youtube.com/watch?v=eB64dfY6RcE
Kodály: Pünkösdölő.
Kecskeméti Tanítóképző Főiskola Énekkara,
szólót énekel: Asbóth Györgyi,
vezényel: Kontra Zsuzsanna.
1988.
Élő koncertfelvétel.
Magnókazettáról átjátszotta, a képet és a feliratokat hozzáfűzte:
Kontra Zoltán, 2010. május 23.-án, Pünkösd vasárnapján, Kecskeméten.
Itt pedig egy gyermekdalt hallhatunk a pünkösdről:
http://www.youtube.com/watch?v=vjoTf_mEp7E&feature=related
Két szál pünkösdrózsa kihajlott az útra
Bizony, elmondhatjuk, Kodály milyen missziós munkát végzett a maga idejében, szinte a 24. órában mentette át ezeket a magyar népi szokásokat, nemzetünk örök egyedi értékeit!
Sajnos, manapság nem igazán mondhatnám, hogy az utókor hálás lenne ezért neki!
A „médiák” tele vannak gagyi zenei műsorokkal, minősíthetetlen probukciókkal tömik a nézőket, hallgatókat, szomorú, nagyon szomorú! 🙁
Nem arról van szó, hogy még manapság is létezzenek ezek a népszokások a gyakorlatban is.
De azért nem árt megemlékezni a különféle népszokásainkról, hisz a kultúránk része!
Mert mit mondunk majd az utódainknak, ha kíváncsian megkérdezik:
MI AZ A PÜNKÖSDÖLÉS?….
