A Lillafüredi vízesés télen

Bár most kissé tavasziasra fordult az idő, de azért még tart a tél.

Ezért ma országunk egy ritkaságáról hoztam képeket, s néhány ismertető szót:

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Palota-szálló közvetlen közelében található a lillafüredi vízesés. Megközelíthető Miskolc felől, Diósgyőr, Lillafüred irányában.
A Szinva-patak eredetileg a Hámori-tóba torkollott. A Palota-szálló építésekor azonban kialakították Magyarország legmagasabb vízesését. A vízesés három szakaszból áll, mintegy 20 méter magasról zúdul alá. Nem csak tavasszal, nyáron a hóolvadás után érdemes felkeresni, hanem télen is, amikor a megfagyott vízesés is nagyszerű látványosság:

A három szakaszból álló vízesés:

És még egy gyönyörű fagyos kép a vízesésről:

Érdekességnek egy saját élményemet írom le ezzel a csodálatos vízeséssel kapcsolatban.

Kb. 30 éve nyaraltunk Miskolc-Tapolcán, és kirándultunk a Lillafüredi vízeséshez is.
De hatalmasat csalódtunk, mert a vízesés nem volt sehol! 🙁
Olyan száraz tavasz és nyár volt akkoriban,  hogy a forrás teljesen elapadt! Így a 12 éves kislányomat ott fotóztuk le, ahová a víznek kellett volna lezubognia… a száraz meder helyén álldogált nevetve feltárva kezeit az elképzelt víz felé…

Sokan nem tudják, hogy Lillafüreden működik egy pisztráng ivadék gondozó telep is. Ezért stílszerűen ehhez illő zenét hoztam:

http://www.youtube.com/watch?v=NF9DrUXowBo
Franz Schubert: A pisztráng – Dietrich Fischer Dieskau – ének

 

A dalt Schubert (1797-1828) egy akkoriban népszerű, majdnem névrokonának versére írta 1817-ben:

Die Forelle

In einem Bächlein helle,
Da schoß in froher Eil
Die launische Forelle
Vorüber wie ein Pfeil.
Ich stand an dem Gestade
Und sah in süßer Ruh
Des muntern Fischleins Bade
Im klaren Bächlein zu.

Ein Fischer mit der Rute
Wohl an dem Ufer stand,
Und sah’s mit kaltem Blute,
Wie sich das Fischlein wand.
So lang dem Wasser Helle,
So dacht ich, nicht gebricht,
So fängt er die Forelle
Mit seiner Angel nicht.

Doch endlich ward dem Diebe
Die Zeit zu lang. Er macht
Das Bächlein tückisch trübe,
Und eh ich es gedacht,
So zuckte seine Rute,
Das Fischlein zappelt dran,
Und ich mit regem Blute
Sah die Betrogene an.

Christian Friedrich Daniel Schubart (1739-1791)

 

Magyar fordításban:

A PISZTRÁNG

 

A csermely halkan zúgott, hol útja völgyre nyílt,
Hűs mélyén pisztráng úszott, úgy surrant, mint a nyíl.
Oly tisztán, szépen látszott, én csendben ültem ott,
A vízben vígan játszott, és messze csillogott.
A vízben vígan játszott, és messze csillogott.

Rút, álnok lesben állva egy férfi nézte őt,
Nagy horgászbottal várta, a hal hogy arra jő.
A tiszta vízben, véltem, itt nem lesz semmi baj,
Így meg nem fogja véle, hisz látja őt a hal.
Így meg nem fogja véle, hisz látja őt a hal. 

A horgász cselre készül, mert unja már
A csermelyt, felzavarja végül s na lám amire várt,
Már húzza tépi horgát a végén a végén ott a hal,
Jajj miért hogy mindig jól jár és célhoz ér ki csal.
Jajj miért hogy mindig jól jár és célhoz ér ki csal.

 
 
A zenemű annyira népszerű lett, hogy Schubert 1819-ben átdolgozta ún. „zongoraötösre” is. Megjegyzendő, hogy a zongoraötös hangszerei itt nem követik a hagyományt, ugyanis a vonósnégyes (I.hegedű, II. hegedű, brácsa, cselló) helyett egy hegedű szerepel, tehát a felosztás: hegedű, brácsa, cselló, nagybőgő + zongora

A kamaramű valójában öt tételes, de a „Pisztráng” nevet a IV. tételről kapta, melyben az ismert dal variációi szerepelnek:

http://www.youtube.com/watch?v=wlxVTpEyMEw
F. Schubert: Trout quintet – 4. theme and variations

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük