Hoztam egy rapszódiát, ami ugyan nem kék, de híresnek igen híres!
George Gershwin mára már legendává vált – magyarul tévesen nevezett! – „Kék rapszódia” című darabjának premierjére 1921-ben került sor New Yorkban, csaknem egy időben a francia szürrealista mozgalom indulásával. A zenészt elsőként a zenekarvezetői pozíciót betöltő Paul Whiteman 1923 derekán kérte fel arra, hogy írjon egy jazzdarabot az együttes számára. A zeneszerző ugyan felvázolt néhány témát, és adott pár ütőképes zenei ötletet Whiteman számára, ám a megbízás kezdetben nem kifejezetten hozta Gershwint lázba. Mígnem a sajtó hatalma újfent győzedelmeskedett. Ugyanis Gershwin legnagyobb meglepetésére a New York Tribune 1924. január 4-i száma már kész tényként tudatta az olvasókkal: a zeneszerző jelenleg egy olyan jazz-zongoraverseny elkészítésén dolgozik, amelyet Paul Whiteman zenekara csakhamar a Modern zene próbája címmel mutat be elsőként a New York-i Aeolian Hallban február 12-én.
A darab, amelynek munkálataira csak a meglepő beharangozó után fektetett tényleges hangsúlyt, fergeteges sikert aratott már a premierjén. A nyitány szomorkás hangú (talán innen a „Rhapsody in blue” elnevezés) klarinétszólója valósággal lenyűgözte a hallgatóságot. A Kék rapszódia nem csupán olvasztótégelye lett a majdani gershwini zenei arculat kialakításának, hanem lendületével és merészségével felsorakozott a jellegzetesen amerikai művészi produktumok sorába. George Gershwin stílusának alakulását legfőképpen Scott Joplin dallamos ragtime zongoradarabjai, a Harlem klubban játszott ritmusos jazz, a jiddis színház zenéje, valamint Ravel, Schönberg és Sztravinszkij posztromantikus zenei vonulata befolyásolta. A darab különlegességeként a szerző a zongoraszólókat saját maga játszotta.
Itt is egy hírességtől hallhatjuk, láthatjuk:
http://www.youtube.com/watch?v=ZmUHI2yTtVY&feature=related
Rhapsody in Blue ~ Part 1/2 ~ Leonard Bernstein
http://www.youtube.com/watch?v=ruV0qfhEoWU&feature=related
Rhapsody in Blue ~ Part 2/2 ~ Leonard Bernstein
A mű szerzőjéről:
GEORGE GERSHWIN orosz származású emigráns família gyermekeként látta meg a napvilágot 1898. szeptember 26-án. A majdani zenészóriás szülei elsőként 1910-ben vásároltak maguknak zongorát, ám a kis George csakhamar kisajátította a hangszert. Kezdetben számos zongoratanár közreműködésével bontogathatta a zenei őstehetség szárnyait, mígnem találkozott Charles Hambitzerrel. Hambitzer ezt követően a fiú mentoraként hagyományos zongoratechnikát tanított neki, gyakori koncertlátogatásokra ösztökélte, s csakhamar bemutatta Gershwint a nagy európai mesterek krémjének is.
George Gershwin a zenetörténet talán legegyedülállóbb jelensége. Életműve zseniális, ő az
egyetlen, akinek sikerült anyanyelvi fokon egyesíteni a fekete népzenét a komolyzenével akár szimfonikus méretekben is, operában, dalaiban és minden művében.
1937-ben hunyt el.
Ez a zongoradarabja élő példa a komolyzene és a fekete népzene egyesítésére. A kottát ismerők kedvéért kottás változatot hoztam, magasabb osztályos zongorista növendékeimnek tanítani szoktam a prelüdjeit:
http://www.youtube.com/watch?v=8VlH6tpywp0&feature=related
Gershwin Prelude no. 1 B flat major