Hoztam egy kedvenc költőmet és az ő „házi” festőjét…
Azt mindig is tudtam, hogy Petőfi számos versét a nép magáévá tette, és dalt írt a szövegére.
Most mégis elcsodálkoztam eme versére bukkanva:
VILÁGOSKÉK A CSILLAGOS ÉJSZAKA
Világoskék a csillagos éjszaka,
Tárva-nyitva szobámnak az ablaka,
Az ablakból tekintetem az égen,
Lelkem pedig angyalomnak ölében.
A csillagos ég és az én angyalom
Mindennél szebb, ami csak szép, mondhatom.
Én legalább a világot bejártam,
De ezeknél szebbet sehol nem láttam.
Fogytán van a hold, úgy ballag lefelé
A megé a messze kéklő hegy megé.
A fogyó hold talán az én bánatom,
Oly halvány, hogy már csak alig láthatom.
Magasan áll a Fiastyúk az égen,
Szólanak a kakasok a vidéken,
Hajnalodik, hüvös csipős szél támad,
Hüvös szárnya legyintgeti orcámat.
Itt hagynám már ablakom, hogy elmenjek
Lefekünni és álmodni; de minek?
Álmodni ugysem tudnék én oly szépet,
Mint amily szép most előttem az élet.
Petőfi Sándor
Koltó, 1846. november 7-10.
Diák koromban tanultunk egy népdalt, mely imigyenszól:
A Fiastyúk, a Fiastyúk magasan áll az égen.
Jajj de hideg, jajj de hideg van ezen a vidéken.
Szól a kakas, hajnal hasad, csípős hideg szél támad.
Sej, de azért, mégis azért nem hagyom a babámat.
Hát ez bizony eléggé hasonlít, nemde?
Lánglelkű költőnkről több festmény is van, mely egy rokonától, Orlay Petrich Somától származik.
Íme egy remek portré a költőről:
A költő szülei, Petrovics Sándor és Hrúz Mária:
Petőfi otthon a szüleinél:
Orlay-Petrich Soma 1878-ban:
Egy kis ismertető a festőről:
Orlai Petrich Soma (Orlay Petrich Soma) (Mezőberény, 1822. október 22. – Budapest, 1880. június 5.) festőművész, a történeti festészet jeles alakja
Élete
Felvidéki eredetű családban született; anyai ágon Petőfi Sándor másod-unokatestvére. Középiskoláit Mezőberényben, Szarvason és Sopronban végezte, Pápán pedig jogi végzettséget szerzett. Tanulmányi egy részét Petőfivel és Jókaival töltötte, hatásukra írogatott is. 1846-tól festészeti tanulmányokat folytatott Bécsben, Münchenben, később Rómában és Párizsban. Egy ideig Debrecenben arcképfestésből jól megélt, majd ismét Bécsben telepedett le, de a pesti állandó műtárlat megalakulása után Pestre költözött. 1854-ben feleségül vette Névery Ninát. Az 1861-től az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgató-választmányi tagja, olyan neves festők társaságában mint Barabás Miklós, Zichy Jenő, Than Mór.
Nevezetesebb művei
Bár szellemi erejét a megújuló fejgörcsei folytonosan zsibbasztották, szorgalmasabb festőnk alig volt nála; 1851-től, mikor Szent István ébredése c. kompozícióját a műegyesületben kiállította, úgyszólván utolsó napjáig folyton dolgozott.
- Búcsú a csata előtt (1853)
- Hagyjátok hozzám jönni a kisdedeket (1854) oltárkép a mezőberényi evangélikus templomban
- Szerelmi dalnok (1855)
- Milton az elveszett paradicsomot tollba mondja (e műve Munkácsyt később világhírű Miltonjának megfestésére buzdította)
- Kazinczy Ferenc és Kisfaludy Károly első találkozása (1859)
- Zách Felicián (1860)
- Vak Béla (1864)
- Attila és Vigil (1864)
- Attila halála (1867)
- Erzsébet és Mária királynők a novigrádi fogságban (1864) (utolsó nagyobb műve)
Ezeken kivül festett számos arcképet s megfestette Petőfi Debrecenben c. képét, mely a nyomor és nélkülözések napjaiban, fűtetlen szobában, verseit rongyos szalmaszéken irva ábrázolja a nagy költőt. Az ecset mellett a tollat is gyakran forgatta; tanulmányt irt arról a befolyásról, melyet Shakespeare költészete gyakorolt a festészetre, s utolsó éveiben gondosan följegyezte azokat az adatokat, melyek Petőfire vonatkoznak.
/Forrás: Wikipédia/
Petőfi Sándor Debrecenben 1844.