Kedves Tanítványaim!
Felhívom figyelmeteket a szóbeli megállapodásunkra, melynek értelmében KÉZZEL (!) HÁZI DOLGOZATOT kell írnotok.
1. A dolgozat ELSŐ részében az órán kihúzott tételként szereplő zeneszerző életét ismertessétek, és soroljátok fel, milyen műveket írtak. (Kb. egy A4-es oldalt)
2. A dolgozat MÁSODIK részében mindenki a SAJÁT hangszeréről írjon (az órán olvasottak alapján, vagy az internetről, vagy kérjétek a hangszeres tanáraitok segítségét), az eredetéről, fejlődéséről, régi és jelenlegi kinézetéről és hangzásáról, valamint arról, miért ezt a hangszert választottátok.
3. A dolgozat HARMADIK részében az itt közölt zenei anyagot MINDEN SZERZŐTŐL (!) hallgassátok meg – ajánlom, egy nap csak egy szerzőt! -, és írjátok le, melyik művük tetszett, és miért, illetve melyik nem, és miért?
Mivel hangversenyek, ünnepek miatt sok óra elmaradt, ÁLDOZZÁTOK RÁ A ZENEHALLGATÁSRA OTTHON AZ IDŐT. Köszönöm! 🙂
A dolgozat ELSŐ részét (szerzők) ÁPRILIS 23-ra, HÉTFŐRE kérem, a MÁSODIK ÉS HARMADIK rész végső leadási határideje MÁJUS 7. HÉTFŐ!!!
(De előbb is leadhatod az egészet.)
Aki nem adja le a dolgozatát, ELÉGTELEN osztályzatot kap!
Ezért kérem a határidők betartását, adtam elég időt rá.
Köszönöm az együttműködést!
Üdvözlettel Vali néni
—————————————————————————————–
ZENEI ANYAG meghallgatásra:
Első zeneszerző: MOZART
Kedves Tanítványaim!
Itt láthattok, hallhattok Wolfgang Amadeus Mozarttól néhány művet .
Hallgassátok szeretettel, és a dolgozatba HARMADIK FELADATKÉNT írjátok majd bele, melyik tetszett a legjobban, és miért?
De azt is, van-e olyan, amelyik nem tetszett, és miért?
……………………………………………………..
1. http://www.youtube.com/watch?v=6QAAZ29cvfU&feature=related
Mozart: Á-dúr klarinét verseny II. Adagio (lassú) tétele
Mozart: Á-dúr klarinét verseny II. Adagio (lassú) tétele
A klarinét szólót Sharon Kam játsza. A Cseh Filharmonikus zenekart Manfred Honeck vezényli
…………………………………………………………..
Mozart: Szöktetés a szerájból – opera – Ozmin „Akasztófaária” néven ismert áriája a III. felvonásból
Itt egy világhíres magyar operaénekes, a szegedi színház művészének, Gregor Józsefnek előadásában hallhatjuk, láthatjuk. Sajnos, már elhunyt (1940-2006).
Itt egy világhíres magyar operaénekes, a szegedi színház művészének, Gregor Józsefnek előadásában hallhatjuk, láthatjuk. Sajnos, már elhunyt (1940-2006).
Az opera története röviden:
Játszódik Törökországban a 16. sz közepén.
Tengeri kalózok foglyul ejtenek négy európait egy hajóról, és eladják őket Szeilm basának. A basa beleszeret az úrnőbe, de az visszautasítja a szerelmét, van már vőlegénye, aki szintén fogoly. Ezért kifundálják a szolgálóval, hogy megszöknek a férfi párjaikkal. Ozmin, az öreg török őr felfedezi a szökést. Ekkor énekli az idézett áriát.
Végül a basa megkegyelmez a két szerelmes párnak, és szabadon bocsájtja őket.
……………………………………………………………………..
Mozart „Requiem Lacrimosa”
The Requiem Mass in D minor (K. 626) by Wolfgang Amadeus Mozart was composed in 1791. The requiem was Mozart’s last composition, and is one of his most popular and most respected works. There has been a debate over how much of the music Mozart managed to complete before his death, and how much was later composed by Franz Xaver Süssmayr, or possibly others.
The Choir of the Academy of St Martin in the Fields was formed in 1975, making its debut in October of that year. Laszlo Heltay was the chorus master from the beginning, until his conducting student Johan Duijck’s recent appointment.
Bizonyára hallottátok már, hogy Mozart utolsó műve a Requiem (Gyászmise), melyet befejezni sem tudott, és sejtette azt is, maga-magának írja. Ennél a tételnél esett ki a toll a kezéből, és elhunyt.
A művet tanítványa, Süssmayr fejezte be Mozart jegyzetei alapján.
A Lacrimosa a Siratás tétel. Az egyik legmegindítóbb Mozarti dallam.
A videóban látható Mozart kézírása, híres volt arról, hogy szinte alig volt benne javítás, olyan tökéletesen írta le a műveit, hogy nem kellett belefirkálnia, mint sok kéziratban szokása volt a zeneszerzőknek.
………………………………………………….
Második zeneszerző: HAYDN
Kedves Tanítványaim!
FELHÍVOM FIGYELMETEKET, HOGY SZÓBELI MEGÁLLAPODÁSUNK ÉRTELMÉBEN MINDEGYIK ZENESZERZŐ ÁLTALAM KÜLDÖTT MŰVEIT MEG KELL HALLGATNOTOK, ÉS VÉLEMÉNYEZNI, NEM CSAK A TÉTELKÉNT KIHÚZOTTAT!!!
EZ A KÖVETKEZŐ ADAG:
Itt láthattok, hallhattok Joseph Haydn-tól néhány művet.
Hallgassátok szeretettel, és a dolgozatba HARMADIK FELADATKÉNT írjátok majd bele, melyik tetszett a legjobban, és miért?
De azt is, van-e olyan, amelyik nem tetszett, és miért?
……………………………………………………..
Haydn: Esz-dúr trombitaverseny III. tétel – Tina Thing Helseth
A norvég kamarazenekart André Nakariakov vezényli
Haydn – Emperor Quartet Mvt. 2
C-dúr (Op. 76. No. 3.) „Kaiser” (Császár) vonósnégyes II. tétel Poco adagio
Variációk az osztrák császárhimnuszra.
Az Osztrák-magyar monarchia himnusza tehát EZ volt:
Gott erhalte, Gott beschütze! / Tartsa Isten, óvja Isten!
Szorgalmi feladatként nézzetek utána, mikor váltotta fel ezt a himnuszt a mai Erkel Ferenc által írt Himnuszunk! 🙂
Egyébként Haydn dallama érdekes módon később nem az osztrákok himnusz lett, hanem a németeké!
Íme:
Német nemzeti himnusz
3. http://www.youtube.com/watch?
Haydn: 45. „Búcsú” szimfónia, fisz-moll – IV. tétel Finale (Presto-Adagio)
A Bécsi Filharmonikusok zenekarát Maurizio Pollini vezényli
Tudva lévő, hogy Hadyn-t szokás a szimfónia atyjának is nevezni. Általában címeket is kaptak ezek a művek, mint a programzenéknél szokás.
Az itt bemutatott szimfónia rövid története:
Esterházy herceg szívesen tartózkodott a magyarországi Eszterházán lévő kastélyában. Egyik nyáron szokatlanul hosszúra nyúlt ez a tartózkodás. De a zenészei szerettek volna már Bécsbe hazamenni a családjukhoz, a nyári szabadságukat velük eltölteni. Haydn ezzel a művel figyelmeztette diszkréten a főurat a kívánságukra.
Figyeljétek meg, mit tesznek a zenészek az itt bemutatott utolsó tételben!
Kellemes zenehallgatást kívánok!
Vali néni
Vali néni
…………………………………………………………….
Következik: BEETHOVEN
Kedves Tanítványaim!
Ludwig van Beethoven művei következnek most.
A feladat ugyanaz, mint az előző szerzőknél!
Wilhelm Kempff plays Beethoven’s Moonlight Sonata mvt.1
Beethoven: cisz-moll „Holdfény” szonáta (Op. 27 No 2.) című művének neve voltaképpen nem a szerzőtől származik, de egy állítólagos később megkerült levelében arról írt valakinek, hogy a mű első tételét J. G. Seume: „Az imádkozó lány” c. költeménye ihlette.
Tény, hogy a szonáta I. tétele Beethoven egyik legnépszerűbb zongoradarabja, igen gyakran alkalmazzák filmzeneként is lírai jeleneteknél.
A szonáta körüli legendák közül az utóbbi években is lábra kapott egy megható történet, ezt adom közre a következő videóban.
Ha lassan tudjátok csak olvasni, célszerű megállítani a videót a fölül megjelenő szövegrészek alapos elolvasása miatt.
Az előző videóban a darab eredeti változatát hallhattuk egy kitűnő zongoraművész előadásában, de itt az egyik feldolgozott verziója szerepel zenekari kísérettel színesítve.
Íme tehát az újabb romantikus hangulatú történet:
Beethoven és a Holdfényszonáta / Beethoven and the Moonlight Sonata
———————————————————————————————
Fischerchor – Freude schöner Götterfunken (Ode to Joy) 2004
Beethoven IX. d-moll szimfónia IV. tételéből az „Örömóda”
Köztudott, hogy Beethoven ebben a szimfóniájának záró tételében a klasszikus szimfónia kereteit szétfeszítve rendhagyó módon kórust azért alkalmazott, hogy nagy álmát, Schiller: „Az örömhöz” c. ódáját megzenésíthesse.
Íme az óda itt énekelt részének magyar szövege:
1. Lángolj fel a lelkünkben, szép
égi szikra, szent Öröm!
égi szikra, szent Öröm!
Térj be hozzánk, drága vendég,
tündökölj ránk fényözön!
2. Egyesíted szellemeddel,
mit zord erkölcs szétszakít.
Testvér lészen minden ember
Ott, hol lengnek szárnyaid.
3. Jöjjön, kinek van barátja,
Érzületben egy vele,
S hű párját ki megtalálta,
Örvendezni mint ide!
4. Jöjjön mind, ki itt e földön
egy hűséges szívre lelt.
Ám ki árván busong, tűnjön
közülünk ma sírva el.
Ismétlés:
1. Lángolj fel…
2. Egyesíted…
…………………………………………………………..
Írd le, Beethoven ezen dallama honnan ismerős neked? Tudod, mi lett az utóélete az Örömódának?
——————————————————————————————————-
Utolsóként egy igazi különlegességet hoztam nektek meghallgatásra:
Kern András vezényli Beethoven -dúr hegedűversenyét – III. Rondó tétel (Part 5)
Bizonyára ismeritek Kern András színművészt, a nagy utánzó mestert, akit a fenti videóban szokatlan szerepben láthattatok!
„Ludwig van Beethoven D-dúr hegedűversenyét a Magyar Virtuózok Kamarazenekar adja elő Szenthelyi Miklós Kossuth-díjas hegedűművésszel.
Vezényel Kern András, Kossuth-díjas színművész.
Vezényel Kern András, Kossuth-díjas színművész.
Kern András, Magyarország egyik legzseniálisabb, legjobb drámai színésze, humorista. Gyermekkorában gyakran hallgatta Beethoven hegedűversenyét (David Oistrakh előadásában), és arra vágyott, hogy egyszer vezényelhesse ezt a remekművet. Mikor Balatoni nyaralásai alatt összebarátkozott szomszédjával, a kiváló hegedűművész Szenthelyi Miklóssal, szóba került a színész gyermekkori álma, ami egyszer csak valósággá vált. Kernnek nem volt könnyű dolga: a valóságban még soha sem vezényelt, nem ismerte a kottát, valamint bár a Oistrakh játéka a fülében volt, az ő vezénylete alá tartozó zenekari rész kevésbé; zenész barátjával mindent megtanult, és végül remekül vezényelt a MÜPA-ban, óriási sikert aratva.”
……………………………
Annak idején a MÜPA hangversenyt rögzítették, és ment ez a TV-ben is, volt szerencsém látni a műsort, nagyszerűen szórakoztam a szó JÓ értelmében!
Aki még bírja stusszal, vagy érdekli, itt van az előkészületekről is a riportfilm:
………………………………………………………………………………
Az utolsó szerző, akivel foglalkoztunk: J. S. BACH
Kedves Tanítványaim!
Utoljára hagytam a nagy barokk zeneszerző, Johann Sebastian BACH muzsikáját.
Itt a feladat annyiban más a többinél, hogy most csak egyetlen művét idézem fel, méghozzá a legismertebb orgona művét, a „D-MOLL TOCCATA ÉS FÚGA” szinte mindenki által jól ismert dallamát.
Azonban a mű többféle változatban fog elhangzani, a feladat az, melyik tetszik Neked a legjobban, és miért, illetve melyik nem nyerte el a tetszésedet, és miért nem?
1. Először hallgassátok meg az eredeti orgona művet Herbert Collum előadásában kottaképpel:
Johann Sebastian Bach (1685-1750)
Toccata and Fuga in d minor, BWV 565
Toccata and Fuga in d minor, BWV 565
Hertbert Collum (1965)
Silbemann organ of the village church of Reinhardtsgrimma (1751)
2. Ebben a változatban animációként láthatod a szólamokat színesben. Ez különösen a 4 szólamú fugánál lesz érdekes, ahogy sorban lépnek be a szólamok. A zöld szín a lábpedál hangjait ábrázolja:
http://www.youtube.com/watch?v=ipzR9bhei_o
http://www.youtube.com/watch?
3. Mint tudjátok, Johann Sebastian BACH 1750-ben hunyt el, ezért 2000-ben a világ őrá emlékezett.
Különösen nagy ünnepség volt Lipcsében, hisz élete jelentős részét töltötte el ott a Tamás templom orgonista karnagyaként, és zenetanárként is.
A 250 éves évfordulót Leipzig egy egész napos műsorral ünnepelte, melynek befejező részét „SWINGING BACH” -nak nevezték el, ami magyarul annyit tesz: „Az időszerű Bach”. Megmutatták, a régi korok zenéje is élvezhető a ma embere számára is.
Ti ezt még nem láthattátok akkor bébiként, ezért felidézem nektek. Igen érdekes műsor volt, a klasszikus zene és a jazz híres képviselői mind jelen voltak, és fantasztikus műsort hoztak össze.
Én itt most a „d-moll toccata és fúga” rézfúvósokra való nagyszerű feldolgozását választottam ki, a korabeli legkitűnőbb német klasszikus rezes zenészekből alakult együttes előadásában hallhatjuk a művet ún.”toronyzeneként”, ugyanis a Lipcsei piactéren éjjel volt ez a koncert, és a zenészek valóban fenn egy toronyban muzsikáltak, ahogy régen (úgy 300 éve) szokásos volt. Megjegyzem, szakadt az eső, úgy látszik, az időjárás is siratta a hatalmas zenei fejedelmet:
Chamber Music
German Brass (2000)
Toccata & Fugue in D minor, BWV 565
Music by Johann Sebastian Bach (1685-1750)
Filmed at the Market Square (Leipzig, Germany)
4. Most egy orgonahangra nagyban hasonlító hangszeren mutatom be BACH ezen kedvelt művét. Sokszor bizony az összetévesztésig hasonlít az orgonára a hangszer hangja, és ez pedig a harmonika. Itt a gombos változatán játszik egy orosz művész:
http://www.youtube.com/watch?
Alexander Dmitriev Bach Toccata & Fuga in d moll BWV 565 on bayan [The Full Version!]
5. Végül befejezésül hallgassuk meg az eredeti orgonaművet KARL RICHTER szakavatott tolmácsolásában egy német bazilika gyönyörű muzeális barokk orgonáján:
http://www.youtube.com/watch?
Remekül látható mindvégig a kéz és lábtechnika.
Remélem, nehéz lesz a döntés ennyi kitűnő előadás közt. Persze lehet több előadást is megjelölni, ha nem tudsz dönteni.
Mindenkinek jó munkát a dolgozat megírásához, és kellemes zenehallgatást kívánok!
Vali néni
A FENTI ZENEMŰVEK MEGHALLGATÁSÁT JÓ SZÍVVEL AJÁNLOM MINDEN ZENESZERETŐ LÁTOGATÓNAK IS! 🙂