Avagy mi is a romantika hétköznapi értelemben?
Zenehallgatás közben gyakran tűnődtem azon, mi is a ROMANTIKA, mint olyan?
Mármint hétköznapi értelemben?
Lehet-e J. S. Bach romantikus? Vagy Mozart? Esetleg a kimért Händel?
S felsejlettek bennem dallamok, zeneművek… Nevezettektől, s másoktól is…
Romantika. Romantikus, romantizálni…
Mit is ír az Idegen szavak kézi szótára?
/Bakos Ferenc – 1965. kiadás/
„ romantika francia – latin szó 1. irodalomban, művészetben
a XVIII. sz. utolsó éveiben és a XIX. sz. elején a klasszicizmus ellenhatásaként kialakult sokrétű irodalmi, majd művészeti irányzat; valamennyi áramlatát a múltba fordulás, a végtelen, elérhetetlen nagy tettek v. szenvedélyek iránti lelkesedés, a színes, egzotikus világok iránti érdeklődés jellemzi 2. átvitt értelemben regényesség, meseszerűség, kalandosság 3. álmodozás, kalandvágy, hevülékenység”
Továbbá:
„ romantikus (romanticus) lat I. irod. műv. a romantika követője II. 1. a romantikával kapcsolatos, rá vonatkozó, annak eszmei, művészi felfogását tükröző 2. átv regényes, álmodozásra hajlamos (ember) 3. regényes, kalandos, meseszerű”
S még:
romantizál francia-német romantikussá, regényessé tesz”
Ennyi volna csak? Egyfajta érzés volna csupán?
Hmmm…
S miért van az, hogy azok az emberek, akik túl racionálisak, alapból elutasítják a romantikát? S az ún. romantikus embereket kissé… hogy is mondjam? „Lökötteknek” mondják, vélik, hiszik?…
Együtt jár-e valóban a romantikusságra való hajlam a „lököttséggel”?
Mert ugye köztudott, hogy a zsenit és a bolondot egy paraszthajszál választja el egymástól… Így lenne ez ebben az esetben is?
Vajh milyen lenne a VILÁG romantika nélkül? Milyen lenne a zene romantika nélkül?…
Hogyan, s miért alakult ki az emberekben a romantikus érzésvilág?
S ha kialakult sokakban, miért nem mindenkiben?
Valóban léteznek olyan emberek, akik egész életüket romantika nélkül élik le?
Én nem hiszem.
A férfiak miért kevésbé romantikusak, mint a nők? Vagy csak elfojtják ezt az érzést, mert az nem olyan férfias?
A romantika korában élő zeneszerzők csodálatos művekkel kápráztatták el az emberiséget, mely mind máig hat.
De csak ők, a nagy romantikusok írtak ilyen érzületű művet?
J. S. Bach közismert Air című művét miért nem lehet ide sorolni?
Vagy Albinoni Adagio-ját? Händel Largóját a Xerxesből? Mozart Lacrimosaját a Requiemből?
http://www.youtube.com/watch?v=S25tlrvqP_8
Bach: Air
http://www.youtube.com/watch?v=XMbvcp480Y4&feature=related
Tomaso Giovanni Albinoni: Adagio
http://www.youtube.com/watch?v=GAOgAzG0O7g
Händel: Xerxes – Largo
http://www.youtube.com/watch?v=hrtOXih-myU&feature=related
Mozart: Requiem – Lacrimosa
Én úgy gondolom tehát, hogy a romantika több, mint egy korszak jelölője…
Az emberek bensőjében van, s mint ilyen, a romantika korát megelőző idők művészeinek, és a későbbi korok művészeinek műveiben is fellelhető bizonyos alkotó korszakukban.
Persze ezek csak az én eszmefuttatásaim, lehet, hogy mások másként gondolják…