Theremin vagy szintetizátor?

Bizonyára láttátok a GOOGLE címoldalán a szintetizátort, és a kifejlesztőjének a nevét:

78 éve született Robert Moog

Kicsit utánanéztem a szintetizátornak, mely valójában igen fiatal kitalációnak gondolható, pedig elég régre nyúlik vissza az elődje:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Teremin

 

A teremin vagy theremin az egyik legelső elektronikus hangszer.

Jellemzői

A teremint 1919-ben találta fel Léon Theremin (eredetileg: Lev Szergejevics Tyermen, Лев Сергеевич Термен) orosz fizikus. Egyedi abban a tekintetben, hogy ez az első olyan hangszer, amit pusztán gesztusokkal lehet megszólaltatni, anélkül, hogy a zenész magát a hangszert megérintené.

Barbara Buchholz a TVox modellen játszik.

Felépítése egyszerű: két egymáshoz közeli rezgésszámra hangolt rádiófrekvenciás oszcillátor és egy antenna alkotja. Az egyik oszcillátor fix, 170 kHz-es frekvencián, a másik, amihez egy antenna csatlakozik, 168 és 170 kHz közötti, az antenna által hangolható frekvencián rezeg. A két jel interferenciája, a hallható hang frekvenciatartományába eső lebegése hozza létre az elektromos jelet, amely erősítőn keresztül jut a hangszórókhoz, zenei hangot eredményezve. Egy másik hasonló elven működő antenna a hangerő szabályozására szolgál.

A tereminen úgy lehet zenélni, hogy a zenész a kezeit mozgatja a két antenna körül, az egyikkel a hang frekvenciáját (magasságát), a másikkal amplitudóját (a hangerőt) szabályozza.

A teremin portamento, glissando, tremolo és vibrato effektusokat megvalósító hangzását gyakran a különleges, szürreális, „földönkívüli”, jelzőkkel illetik, főleg azért, mert a Spellbound, The Lost Weekend és a The Day the Earth Stood Still filmek zenéjében is ilyen hangvilágot hoztak létre vele. A teremint használták a 20. századi modern komolyzenében, valamint olyan népszerűbb műfajokban is mint a pop és a rock.

Más hangszerek, például az Ondes-Martenot hasonló elven működnek, de annál a hangszer billentyűzetét meg kell érinteni a hang előállításához.

……………………

 

Volt egy sci-fi sorozat kb. tíz éve? hasonló hangszeren játszottak benne a földönkívüliek, íme:

http://www.youtube.com/watch?v=stobfk1Mfjk

Itt pedig egy ismert Debussy művet hallhatunk zongorakíséretes theremin játékkal:
http://www.youtube.com/watch?v=Ptq_N-gjEpI&feature=related

Debussy: Holdfény – Randy George theremin

Tehát közel 100 éves már ez a „földöntúli hangokat kibocsájtó elektromos hangszer”…
S ebből fejlesztették ki idővel a MA ismert szintetizátorokat:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szintetiz%C3%A1tor

Fájl:Maplin 5600.jpg

 

Az első szintetizátor

Az első szintetizátornak nevezhető mesterséges hangkeltő eszközt az amerikai rádiótársaság (RCA – Radio Corporation of America) princetoni laboratóriumának szakemberei, Harry Olson és Hebert Belar készítették el az ötvenes években. Az 1949-es kiadású „A Mathematical Theory Of Music” című publikáció ösztönözte kutatásukat, mely a különféle populáris dalrészletekből készített új zene előállításának problémájával foglalkozott. A hangforrás vákuumcsöves oszcillátor volt, amelyet egy egyedi tervezésű vezérlőegység hajtott meg, a hangjegyek és egyéb paraméterek rögzítésére pedig papírtekercset alkalmaztak, amely a zeneszerző számára összetett paraméterek lejegyzését tette lehetővé. Ezáltal a létrehozott hangokhoz burkológörbét, szűrőket, modulátorokat és rezonátorokat is lehetett illeszteni. A kész hangot egy lemezvágó rögzítette azonnal, amely párhuzamosan hat darab három perc hosszúságú hangsáv tárolására volt elegendő. Ezt később egy sokkal rugalmasabb szalagos felvevőegység váltotta fel. A sávok újbóli felhasználásával összességében így 216 hangsávot lehetett rögzíteni vele. A készülék két változatban készült el (RCA MK-I néven 12 oszcillátorral és MK-II néven 24 oszcillátorral).

A szintetizátorok fejlődése

A technológia a hatvanas évekig mérete és bonyolultsága folytán csak egy szűk réteg számára volt elérhető, a hangok programozása is bonyolult, ezért inkább számítástechnikai feladat volt, mint zenei.

Az első, nagy tömegek számára is elérhető szintetizátor létrehozásához vezető első lépést 1961-ben Robert Moog tette meg, amikor is egy egészen eredeti elektronikus hangszer, az orosz Léon Theremin által 1919-ben megalkotott Teremin sorozatgyártásába kezdett. Ez tranzisztoros formánsszintézist alkalmazott Harald Bode német mérnök ötlete és közreműködése alapján. Az ‘Electronics World’ magazin 1961. januári számában történt bemutatás után Robert Moog három év alatt közel 1000 Teremin kitet adott el (a felhasználó maga rakhatta össze belőle saját Tereminjét), ez alapozta meg későbbi fejlesztéseit. Egy hordozható gitárerősítő megalkotása után figyelme a szintetizátorok felé fordult. 1963 telén egy új hangkeltésre alkalmas áramkör terveit fektette le, majd az 1964. szeptemberi „Audio Engineering Society Convention” kiállításon már be is mutatta azt. Nem sokkal ezután belekezdett a szintetizátorok gyártásába, melyet Herbert A. Deutsch és Walter (később Wendy) Carlos zeneszerzők segítettek.

………..

A szintetizátor rendszeresebb használata könnyűzenei együttesek által csak a hetvenes évek legvégére lett jellemző. És filmzenészek is előszeretettel használták/használják.
A magyar könnyűzenében az Omega együttes használt először szintetizátort. A szintetizátorok vezérlésének magyar úttörői voltak még a szegedi származású Szalay testvérek.

………….

Hallgassuk a hazai nagymesterét, Benkő Lászlót 1982-ből:

http://www.youtube.com/watch?v=KLBSpyRYrTE

Benkő László: Atlantis
Az 1982-ben megjelent Lexikon című Benkő-lemez nyitódala.
László Benkő is a member of the famous Hungarian group „Omega” formed in the 60s.

NAGYON SZERETTEM! Megvoltak nekünk ezek a fekete lemezek, az egyik kék, a másik barna, itt gyártották a városunkban…

És a másik kedvenc számom:
http://www.youtube.com/watch?v=mF2Cx-laylw&feature=related
Benkő Lexikon – Guernica

………….

Egyet azért ne feledjünk!
Valójában ezek NEM HANGSZEREK, hanem ugyanúgy SZÁMÍTÓGÉPEK (!), mint bármelyik számítógép, és mint ilyen, az ún. „kihordási idejük” is bizony egy IGAZI hangszerhez képest (pl. Stradivari hegedű, Stenway zongora, stb.) bizony igen kicsiny! Az „erkölcsi kopásról” nem is beszélve! Mert ugyebár folyamatosan fejlődésben vannak. Míglen a hegedű Stradivari óta (kb. 1700) semmit nem változott, a zongora pedig Liszt idejében (XIX. sz. II. fele) lett olyan, amilyennek most ismerjük, mikor kifejlesztették benne az angol mechanikát.
Viszont a szintetizátorok a számítógépekhez hasonlóan akár hirtelen is teljesen használhatatlanná válhatnak, és akkor végük, pont!
Elektromosság nélkül meg ugye eleve nullák!

Míglen az IGAZI hangszerek több száz, sőt ezer évig is bírhatják, ha rendszeresen karban tartják, s nem rongálják őket. És CSAK a megszólaltatásukat kell sok-sok éves gyakorlásssal megtanulni…

Mindezek ellenére én nagyon szeretem az elektromos zenét is.
Gazdagabb lett az ember élete ezzel is.

EZ IS FŐ KEDVENCEM:

http://www.youtube.com/watch?v=srCJE_BegE8

Jean Michel Jarre – Magnetic Fields

Régebben természetesen ez a lemez is megvolt nekünk, a kislányommal erre a zenére pucoltuk mindig az ablakot, és olyan hamar kész lettünk, hogy csuda! 😀

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük