A CSÁSZÁR CSALOGÁNYA – Andersen meséjének operaváltozata

Igor Sztravinszkij: A csalogány címmel operát írt Andersen meséjéből!

Ritkán szoktam XX. századi zeneszerzőktől hozni művet, de most egy ritkaságra bukkantam.
Előre bocsájtom, nem biztos, hogy mindenkinek tetszeni fog.
Először nekem is nagyon, de nagyon furcsa volt az egész alkotás! Nem csak a modern zenei hangzások miatt, hanem a hypermodern igazi XXI. századi rendezés (pl. díszletek, montázsok, számítógépes filmtrükkök) miatt. Azaz a műnek egy teljesen ÚJFAJTA felfogásra találtam!!!

Ha a zeneszerző neve szóba kerül, akkor róla vagy a “Tűzmadár”, vagy a “Tavaszi áldozat” c. balettek jutnak a XX. sz. zeneszerzőit ismerők eszébe.
Igen, IGOR SZTRAVINSZKIJRÓL van szó! 🙂

Előbb néhány szó róla:

Igor Stravinsky (oroszosan: Igor Fjodorovics Sztravinszkij [Игорь Фёдорович Стравинский]; Oranienbaum, 1882. június 17. – New York, 1971. április 6.) orosz zeneszerző, akit sokan a 20. század egyik legnagyobb hatású zeneszerzőjének tartanak. Műveiért szerzett elismerései mellett, zongoristaként és karmesterként is nagy hírnévre tett szert műveinek premierjein nyújtott teljesítményével.
Első művei nem keltettek különösebb figyelmet; 1909-ben azonban a véletlen összehozta Gyagilevvel, a világhírű orosz cári balett vezetőjével, akinek munkatársául szegődött. Így keletkezett a “Tűzmadár” (1910), a “Petruska” (1912) és a “Tavaszi áldozás” – azaz képek az orosz pogány szokásokból – (1913.) balettek. Ezek után következett egy opera Andersen meséjének nyomán: “A CSALOGÁNY” címmel (1914). 
Művei Európa szerte heves vitákat keltettek, a háború után a fiatal muzsikusok egész gárdája szegődött Sztravinszkij nyomába. Benne látták az új zene apostolát. Újabb munkái 1920-ig részint barbár, részint népies stílusban íródtak. Majd hirtelen ezzel szakítva visszafordul a klasszicizmushoz. Ez a neoklasszicista törekvés jellemezte második stíluskorszakában írt munkáit. Elköltözvén Oroszországból, járt Párizsban, Londonban, Svájcban, végül Amerikában telepedett le. A barbár, népies és neoklasszikus korszaka után a harmadik alkotói periódusában a dodekafónia (=tizenkétfokúság = mind a 12 hangot egyenlőnek tekintve alkalazták) ritmus reihével (Reihe=sorozat) továbbfejlesztett irányzathoz csatlakozik. Zenéjének mindvégig jellemzője a barbárszerű aszimmetrikus (=pontosan nem felezhető) motorikus, poliritmika (=többféle ritmus többszólamban szól egyszerre, nagyon bonyolulut!) és ostinato (=azonosan, makacsul ismétlődŐ) ritmuskíséret. 

Főbb művei:
Balettek, operák, kórusművek, zenekari és kamarazenei művek, versenyművek.
Fájl:Igor Stravinsky LOC 32392u.jpg
Igor Sztravinszkij (1920 és 30 között)

Nem tudom, miért, de egyik nyári este, mikor locsoltam a kertet, és láttam ugrándozni a kertemben a madárkákat – mindig előjönnek a nedves föld miatt a rigók és a kis rozsdafarkú picinyke is, hogy megvacsizzon a nedves földből könnyen előhúzható kukacokkal…

Szóval eszembe jutott a gyerekkorom egyik kedvenc mesekönyve (ki tudja, hol lehet azóta!):
ANDERSEN MESÉI
Szerettem őket… a besárgult lapjait pörgetni, s nézegetni a rajzokat, melyek nem voltak színesek, s mi színeztük ki a hugival színesceruzával a kedvünk szerint.
Volt egy pár kedvenc benne, de legkedvesebb számomra ez volt:
“A CSÁSZÁR CSALOGÁNYA”

Nem tudom, ismeritek-e?
Érdekes régi korban, s főleg egy gyerek számára ismeretlen világba vitt el a mese: Kínába!
Gondoltam, elhozom a mesét, biztos fenn van valahol az interneten, ha már a könyvecske eltűnt a letűnt évtizedek során…
És keresés közben rábukkantam egy OPERÁRA!
A szerzője – most már biztos kitaláljátok: Igor Sztravinszkij!
Hát bevallom, erről a művéről éppenséggel nem tudtam én sem Sztravinszkijnak…
Érdeklődve írtam be a youtube keresőbe, és így találtam rá erre az egyetlen példányra, mely igen érdekes és modern, s valószínűleg csak kivonata a 3 felvonásos műnek. 

Először ismertetem az operát:

Igor Sztravinszkij: A CSALOGÁNY (Le Rossignol)

Háromfelvonásos opera.
Szövegét Hans Christian ANDERSEN meséje nyomán Igor Sztravinszkij és Sztyepan Mituzov írta.
Bemutató: 1914. V. 26., Párizs, Nagyopera
Játszódik mesebeli helyen és időben.

Szereplők:
A Csalogány (szoprán), Szakácsnő (szoprán), A Halál (mezzoszoprán), A Halász (tenor), Bonc (tenor), Császár (basszus), Három japán követ (tenor, bariton, basszus)

A mese története:
A Halászt minden éjjel meglátogatja a Csalogány, és gyönyörű dalt énekel neki. Egyszer azonban felkeresik a Csalogányt a kínai Császár udvari emberei, és megkérik, hogy énekeljen a császári udvarban is. A madár vállalkozik a feladatra, és elmegy velük. A porcelán palotában csodálatosan énekel az uralkodónak is, a Császárt könnyekig meghatja a dala. Közben azonban megérkeznek a japán császár követei uruk ajándékával, egy felhúzható gépcsalogánnyal. Mialatt mesterséges vetélytársa produkálja magát, az igazi Csalogány észrevétlenül eltűnik a palotából. A Császár már csak az eredeti madarat hallgatná, ám amikor megtudja, hogy nyoma veszett, éktelen haragra gerjed, és menten száműzi birodalmából. 
A Császár nagyon beteg lesz. Ágya szélén már ott ül a Halál, de újból megjelenik az igazi Csalogány, és csodás dalával annyira elbűvöli a kaszást, hogy az visszaadja a Császárnak uralkodói jelvényeit, és eltávozik. Amikor az udvaroncok ismét felkeresik haldokló urukat, az – meglepetésükre – egészségesen, teljes díszben fogadja híveit.

Eddig a mese.
Ami pedig a díszleteket illeti, bizony már a számítógépes trükkök világába vezet el bennünket.
Szerény véleményem szerint egész kis gyerekeknek nem ajánlatos megmutatni, mert nemcsak hogy semmit nem értenének belőle, hanem talán még félelmetes is lenne a számukra az a sok fekete kéz… :(((

Az orosz nyelvű előadáson ne csodálkozzunk, ugyanis manapság olyan nyelven adják elő az operákat, amilyen nyelven a szerző írta.
A színházakban a függöny fölötti kivetítőn szokott megjelenni a magyar szöveg feliratosan.

Nekem a sok kínai porcelán edény tetszett a díszletekből, és a hangszerek sziluett-szerű megjelentetése.

Nézzük tehát meg a produkciót:
http://www.youtube.com/watch?v=7mIMkQQQ2XM
“Le Rossignol”. Musique Igor Stravinsky, d’apres le conte de H.C.Andersen. L’Opera National de Paris. (James Conlon). Natalie Dessay, Violeta Urmana, Marie McLaughlin, Laurent Naouri, Albert Schaguidullin, Maxim Mikhailov, Vsevolod Grivnov. Un film de Christian Chaudet. 
Маленькая опера И.Стравинского (48 мин.). В ю-тюбе не нашёл, поэтому загрузил. Посмотрите с детьми, им понравится…

 A mű kb. 48 perces!

Még hoztam egy érdekességet róla. Ugyanis rábukkantam egy oldalra, amely éppen ezt a fenti videót elemzi, mely valójában egy DVD!

Dessay (Csalogány), McLaughlin (Szakácsnő), Grivnov (Halász), Naouri (Kancellár)
Conlon (vez) / Chaudet (rend)
Film, 1999 / Virgin
https://sites.google.com/site/operadvdvelemeny/stravinsky/csalogany-a(Sajnos a kép nem jelenik meg, csak ha megnyitjátok a linket) 

EZT írja valaki a produkcióról:
“Az opera szövegkönyve egy Andersen mese nyomán készült.  Zenéje Stravinsky korai stílusára (leginkább a Tűzmadárra) emlékeztető, hagyományos értelemben vetten dallamos. A film a rendelkezésre álló szinte valamennyi animációs trükköt beveti, helyenként kifejezetten káprázatos képi világot teremt. A rendezés egy mai kisgyermek álmába ágyazza a történetet, így hát a csalogányt az interneten keresik, a császárt szórakoztatni hivatott énekeseket afféle X-factor vetélkedőn választják ki, a japán császár által küldött automata pedig Michael Jacksont imitálja. :DDD Mindez bámulatosan keveredik az ősi kínai porcelánművészet varázslatos képeivel. Az énekesek valamennyien jól helytállnak, nagyon tetszett Vsevolod Grinov a halász szerepében. A címszerepben Natalie Dessay olyan csodálatosan énekel és szerepel, hogy ha másért nem (dehogynem!), az ő alakításáért feltétlenül érdemes megnézni a felvételt!”

Eddig a vélemény, és itt pedig láthatjuk a főszerepet éneklő Natalie Dessay-t.
Akit érdekel, ITT még részletesebben olvashat a zeneszerzőről:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Igor_Stravinsky
/Én szeretek inkább a SAJÁT régi kis tankönyveimből ismertetőt hozni Nektek, rövidebb és tömör, s szerintem jobban érthető is./

Jó szórakozást kíván Vali néni! 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.